Az iskolában logisztikát, informatikát és a pénzügy-számvitelt tanulnak a diákok. A zöldmezős beruházásként felépített részen van 18 osztályterem, 16 csoportterem, 9 szaktanterem és sportkomplexum is.
Nem sok értelme van annak, hogy a diákok nap mint nap tízkilós hátizsákkal menjenek iskolába, „hiszen ugyanaz a tartalom, ami a tankönyvben ott van, elérhető más formában is” – mondta az Eduline-nak adott interjúban Frész Attila, a jövő szeptemberben induló Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium igazgatója. A technikum alapítói azt ígérik, nemcsak a módszerek és az eszközök – a diákok laptopot (is) használnak majd a tanuláshoz –, hanem az iskolai terek is eltérnek majd a hagyományostól, az épületben számos „informális és formális tanulásra” alkalmas helyet alakítanak ki.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.